A dajkabéka esete - A vak véletlen gyökerei
A dajkabéka esete - A vak véletlen gyökerei

Vedd meg!

Szerző: Koestler Arthur

Fordító: Makovecz Benjamin

Kiadó: Európa Könyvkiadó

Oldalak száma: 472

Kiadó: 2002

Szerintünk
Szerintetek
0/10
E két, Koestler kései munkái közé tartozó könyv a szerző szerteágazó érdeklődéséről tanúskodik.

Az első, A dajkabéka esete Paul Kammerernek, a XX. század elején Bécsben tevékenykedett kiemelkedő zoológusnak állít emléket. Kammerer kísérletei a dajkabéka párzóbütykeivel annak idején nagy tudományos és sajtóvisszhangot keltettek - úgy tűnt, hogy eredményei komoly érvet jelentenek a neodarwinizmussal és a születőfélben levő genetikával utolsó harcait vívó lamarckizmus mellett, amennyiben igazolják, hogy az egyed szerzett előnyös tulajdonságai továbböröklődnek. Csakhogy 1926-ban kirobbant a botrány: Kammerer egyik preparátuma közönséges hamisítványnak bizonyult, s a tudós nem sokkal később öngyilkos lett. Koestler valóságos történelmi-tudományos krimivé kerekíti ezt a történetet: miközben aprólékosan rekonstruálja az eseményeket, a tőle megszokott tárgyilagossággal járja körül azt az ingoványos területet, ahol a régmúlt vagy nem is olyan régmúlt tudománya a felületes ítélkező szemében tudománytalansággá, sőt sarlatánsággá hitványul.

A vak véletlen gyökerei-ben Koestler az ESP (extra-sensory perception - érzékek fölötti vagy azokon túli észlelés) jelenségeivel, illetve a parapszichológiával foglalkozik; a nyilvánvaló, a kézenfekvő, a hihető, a gyanús, a különös, az elképesztő és a lehetetlen alkotta skálán próbálja elhelyezni azt a valóságot, amelyben talán nem is kellene olyan magabiztosan mozognunk.

˝Azt vetik a szememre - írja -, hogy tudománytalan módon vonzódom a képtelen és nevetséges dolgok iránt... amelyekben megjelennek a természetfölöttiség elemei. A szemrehányások... főleg azon alapulnak, hogy az emberek képtelenek egyfelől az egzakt tudományok, másfelől pedig a parapszichológia legújabb kori, rohamos fejlődésével lépést tartani. Az általános légkör az elmúlt évtizedekben mindkét területen gyökeresen megváltozott: a parapszichológiai kutatás sokkal szigorúbb, statisztikusabb lett, és persze bevonták a számítógépeket is; az elméleti fizika ugyanakkor mindegyre okkultabbá vált, és vígan megtörte a ˝természet törvényeinek˝ korábban érinthetetlen szentségeit. A vádat tehát bizonyos mértékben akár meg is lehet fordítani: a parapszichológiát túlzott tudományos pedantériával vádolhatnánk, a kvantumfizika pedig nagyon is hajlamos az olyan ˝természetfölötti˝ dolgokkal foglalkozni, mint a negatív tömeg vagy a visszafelé folyó idő. Az ESP elképzelhetetlen jelenségei a fizika lehetetlen gondolatainak fényében valamivel kevésbé tűnnek abszurdnak.˝

Elírást vagy hibát találtál? Módosítanál a könyv adatlapján? Klikk ide
hirdetés
Utolsó módosító: dokijano
bezaras mi hogyan mit facebook reg mi hogyan mit facebook reg
Hírlevél

Másik könyvet kérek!
hirdetés
Akik olvassák ezt a könyvet
Összesen: olvasó
hirdetés
Új blogbejegyzések
hirdetés
A kritikaíráshoz/polcra helyezéshez be kell lépned. Lépj be vagy regisztrálj!