Szörnyű, szörnyű, szörnyű!
Ha valaki naivan még megkérdené, hogy miért riasztja el az átlag hobbiolvasót (pl. engem) a kortárs magyar irodalom, akkor az arcába tolom e műalkotást. Minden egyesül benne, ami miatt a kortárs magyar irodalomtól viszketegségem támad: erősen kimódolt alapötlet, a történet szinte teljes hiánya, és öncélú ömlengés, ömlengés, ömlengéééés!
Persze sznobságomban egészen addig nem mertem hangot adni a véleményemnek az általános dicsfény közepette, amíg egy bölcs és tekintélyes (habár ifjú) magyartanár meg nem osztotta velem hasonló tapasztalatait. Megkönnyebbülve értettem vele egyet.