BOSNYÁK ZOLTÁN
BOSNYÁK ZOLTÁN

Születési hely Budapest

Születési idő: 1905

Halálozás éve: 1952

Szerintünk
Szerintetek
0/10
Bosnyák Zoltán 1905. január 2-án született Budapesten. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Földrajz-természetrajz szakos tanárként tanított Tápiószelén, majd 1931-tôl a fôváros számos polgári fiúiskolájában. A közéletbe már az 1920-as évek végén bekapcsolódott, mint a Keresztény Ellenzéki Párt tagja. Politikai, történelmi elôadásokat tartott a Magyar Országos Véderô Egyesületben, a Magyar Kultúrligában és a Turul Szövetség-ben. 1931-tôl rendszeresen jelentek meg az embertan nemzetközi tekintélyű tanára, Méhely Lajos folyóiratában (,,A Cél”) tanulmányai, amelyeket több jobboldali könyvkiadó meg is jelentetett (Stádium, Centrum, Egyesült Keresztény Nemzeti Liga). Elsô könyve 1935-ben jelent meg. Életét jelen ismereteink alapján Budapest ostromáig tudjuk pontosan nyomon követni, mivel 1945 után a kommunista és zsidó szervezetek mindent elkövettek, hogy senki ne tudja, ki volt Bosnyák Zoltán. Néhány tényt mégis tudunk. 1944 telén közel 20 magyar családdal és olyan kortársakkal, mint Oláh György, Nagykálnai Levatich László vagy Kiss Ferenc, elhagyta Magyarországot, s a Cseh-Morva Protektorátus területére menekült. A háború vége a mai Csehország területén lévô Hirschbergben érte. Innen Erdélybe utazott felesége, Partin Ilona szülôfalujába, a Brassóhoz közeli Hosszúfaluba, ahol 1950-ig rejtôzött. Leveleket írt emigráns kortársainak (például Muráti Lilinek), amelyekben megírta tapasztalatait a magánföldek államosításáról, a megszálló orosz csapatok garázdálkodásairól, az erdélyi magyarok sorsáról. Postaküldeményeit a ,,Securitate” felbontotta, és 1950. márciusában letartóztatta családjával együtt: 20 fôs, állig felfegyverzett rohamosztag szállta meg lakását. A román katonai bíróság kémkedésért, a ”fennálló társadalmi rendszer megdöntésére irányuló szervezkedésért” 10, feleségét 3, fiát 1 év börtönre ítélte. Bosnyák Zoltánt a Duna-Fekete-tengeri csatornánál lévô, a recski táborhoz hasonló kényszermunkatáborba hajtották politikai fogolyként. 1951. szeptember 1-én a román hatóságok átadták a magyar hatóságoknak, amelyek 1951. végén halálra ítélték könyvei miatt. Az őt fogvatartó ávós zsidók kikérdezték, hogy szerinte hogyan lehetne a bolsevizmus zsidó jellegét minél jobban palástolni. 1952. szeptember 6-án a Legfelsôbb Bíróság helybenhagyta a halálos ítéletet. 1952. október 4-én végezték ki Budapesten, 47 éves korában, a Kozma utca 13. szám alatti Gyűjtôfogház udvarán. (Felesége 1955–56 körül érdeklôdött a budapesti hatóságoknál sorsáról. Egy év múlva a helyi tanács-titkár behívatta, és szóban közölte vele, hogy férje 1952-ben meghalt.)
Elírást vagy hibát találtál? Módosítanál a szerző adatlapján? Klikk ide
Szólj hozzá te is! Kommentek (0)
Szerző könyvei
  • 1
Szólj hozzá!
hirdetés
Első mondatok a szerzőtől
HARC A ZSIDÓ VESZÉLY ELLEN!
A napjainkban dúló nagy világmérkőzés sok egyéb között abban is különbözik a népek korábbi összecsapásaitól, hogy most ebben a küzdelemben a világzsidóság is a legközelebbről érdekelt felek közé tartozik.
SZEMBE JUDEÁVAL
...Szerte a nagyvilágban utolsó elszánt erőfeszítésre lendülnek a karok.
A MAGYAR FAJVÉDELEM ÚTTÖRŐI
Kerek száz esztendeje, hogy az újabbkori Magyarország politikai és társadalmi életében mint egészen új gond, új feladat jelentkezik a zsidókérdés is.
Tovább
hirdetés
hirdetés
bezaras mi hogyan mit facebook reg mi hogyan mit facebook reg
Hírlevél
hirdetés

Másik könyvet kérek!
hirdetés
Tovább a falamra
hirdetés
A kritikaíráshoz/polcra helyezéshez be kell lépned. Lépj be vagy regisztrálj!