Nyirő József
Nyirő  József

Vezetéknév: Nyirő

Keresztnév: József

Születési hely Székelyzsombor

Születési idő: 1889

Halálozás éve: 1953

Szerintünk
Szerintetek
0/10
Nyirő József erdélyi magyar író, katolikus pap, újságíró. Művei elsősorban erdélyi témákkal, erdélyi sorskérdésekkel foglalkoznak.
Szókimondó, a korabeli politikai helyzettel szembeforduló magatartása miatt menekülnie kellett Romániából. 1944-ben a nyilaspuccs után a nyilas parlament tagja volt, majd a Német Birodalomba menekült. Művei kiadását a román és magyar kommunista rendszer betiltotta. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kommunista kultúrpolitika több évtizeden keresztül háborús bűnösnek bélyegezte.
Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1907-ben érettségizett), majd a gyulafehérvári papnevelő intézetben és a bécsi Pázmáneumban tanult teológiát és filozófiát. 1912-ben teológiai doktorátust szerzett a katolikus egyházi autonómiáról szóló latin nyelvű disszertációjával. Ugyanebben az évben Nagyszebenben szentelték pappá.

Először Nagyszebenben, majd 1914-től 1915-ig Besztercén oktatott hittant, később a Kolozs megyei Kide község plébánosa lett. 1919-ben, nem sokkal azután, hogy Erdélyt Romániához csatolták, kilépett az egyházi rendből, és feleségül vette az alsórákosi Bedő Ilonát. Házasságukból három gyermek született.
A papi rendből való távozása után a római katolikus egyház kiközösítette. Először Kidében bérelt malmot, hogy fenntartsa magát és családját, majd a következő tíz évben a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként.
1920-ban a Haldoklik a székely című novellájával megnyerte a Zord Idő pályázatát, majd az Ellenzék novella-pályázatán első díjat kapott az Értelek virág és a Rapsonné rózsája című elbeszélése. 1923 és 1924 között a kolozsvári Pásztortűz című irodalmi és közművelődési folyóirat főszerkesztője volt. Az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója, az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság tagja volt. 1924-ben jelent meg Jézusfaragó ember című novellagyűjteménye, amely sikert aratott mind Erdélyben, mind pedig Magyarországon.
1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa lett, közben Kacsó Sándorral, Szentimrei Jenővel, Tamási Áronnal együtt bekapcsolódott a Benedek Elek körül tömörülő székely irodalmi körbe.
1931-ben visszavonult gazdálkodni a Nagy-Küküllő vármegyei Alsórákos községbe, ahol nyolc hold földet örökölt. Később Székelyudvarhelyen épített házat és teremtett otthont családjának, és csak több év múlva tért vissza a Keleti Újsághoz, amelynek 1939-42 között felelős szerkesztője lett.

1941-ben, a második bécsi döntést követően behívott erdélyi képviselőként a magyar országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. 1940-ben Corvin-koszorúval ismerték el munkásságát. 1942-43-ban a jobboldali Magyar Erő című képes hetilapot szerkesztette, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt.
A nyilaspuccs után részt vett a Szálasiékkal együttműködő parlamenti képviselőkből álló úgynevezett „nyilas parlamentben”, és a Német Birodalomba is együtt menekült a németeket kiszolgáló kormányzattal. 1945-től Németország nyugati megszállási övezetében, a bajorországi Wollabergben, majd Waldkirchenben élt. 1946-49 között a Magyar Harangok társszerkesztője volt. 1947-ben Rajk László belügyminiszter háborús bűnösként kikérte (sikertelenül) a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól. 1948-tól 1951-ig a Münchenben megalakított, a horthysta, nyilas emigránsok szervezeteként tevékenykedő Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete és az ugyanott alapított Magyar Kulturális Szövetség első elnöke lett.

1950-ben Madrid közelébe költözött. A Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársaként politikai kommentárokat írt, és aktív szerepet vállalt a nyilas-hungarista emigráció munkájában. 1952-ben a Hungarista Magyar Hírszolgálat felkérésére és támogatásával részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Ugyanebben évben a Magyar Szabadság Mozgalom társelnökévé választották.
Hosszas betegség után – mialatt ismét az egyházi közösség tagja lett – 1953 októberében hunyt el egy madridi klinikán.

Elírást vagy hibát találtál? Módosítanál a szerző adatlapján? Klikk ide
Utolsó módosító: dokijano
Szólj hozzá te is! Kommentek (0)
Szerző könyvei
Szólj hozzá!
hirdetés
Első mondatok a szerzőtől
Uz Bence
A tüdőcsúcshurutom miatt havasi levegőt rendelt a doktor.
Uz bence
a tüdőcsúcshurutom miatt havasi levegőt rendelt a doktor.
Jézusfaragó ember
A hajnal felköltötte a falut.
Tovább
hirdetés
hirdetés
bezaras mi hogyan mit facebook reg mi hogyan mit facebook reg
Hírlevél
hirdetés

Másik könyvet kérek!
hirdetés
Tovább a falamra
hirdetés
A kritikaíráshoz/polcra helyezéshez be kell lépned. Lépj be vagy regisztrálj!